Ígé­re­tes hely­ze­tet ala­kít ki az a tény is, hogy a ma­gyar szár­ma­zá­sú hölgy a vi­lág­si­kert ho­zó debüt után egyen­le­te­sen kö­zép­szar le­me­ze­ket adott ki – gon­dol­juk ezt az­zal együtt is, hogy a kí­sér­le­te­zés ol­tá­rán vesz­tek el ezek az al­bu­mok, ami min­den­képp szim­pa­ti­ku­sabb do­log, mint­ha hős­nőnk egy­sze­rű­en ki­égett vol­na. Hát nem égett ki, és meg­ér­te kí­sér­le­tez­ni. A So-Called Chaos tíz da­lá­ban a Jagged Little Pill slá­ge­res­sé­ge mel­lett ott van a ze­ne­i­leg bát­rabb évek ered­mé­nye is. Az Eight Easy Steps fi­no­man in­dul, és iga­zi girl-rock ke­re­ke­dik be­lő­le, olyan, ame­lyért cse­ré­be a ve­tély­társ­nők, Fiona Apple, Jewel és a töb­bi­ek a smink­kész­le­tük­ről is le­mon­da­ná­nak – de iga­zá­ból hü­lye­ség szá­mot ki­emel­ni, hi­szen szin­te mind­egyik al­kal­mas a rá­di­ók be­vé­te­lé­re, és le­gyünk nyu­god­tak: a tíz szám­ból mi­ni­mum öt ki­emelt kis­le­mez meg is te­szi majd ezt (az el­ső az Everything lesz). Az elő­ző al­bum harrisonos-keleties je­gyei még fel­lel­he­tő­ek, fi­nom fű­szer, nem sza­bad túl­szór­ni. Hadd emel­jem ki még­is a cím­adó dalt, meg azt, ahogy Alanis 42 perc után, ki­mér­ten tá­vo­zik.
Tö­ké­le­tes.