Tény, hogy kö­zép­is­ko­lást Kareem Abdul-Jabbar (Lew Alcindor) óta nem öve­zett ak­ko­ra ér­dek­lő­dés, mint az akroni St. Vincent–St. Mary gimi 2003 nya­rán érett­sé­gi­zett di­ák­ját. LeBron James 1984. de­cem­ber 30-án szü­le­tett Ohio ál­lam Akron ne­vű vá­ro­sá­ban. Egész ügye­sen te­rel­get­te a lab­dát már az ál­ta­lá­nos­ban is, nyol­ca­di­kos­ként a kis­is­ko­lás­ok ál­ta­lá­nos el­ké­pe­dé­se kö­ze­pet­te egy ta­nár-di­ák mér­kő­zé­sen mu­tat­ta be éle­te el­ső zsá­ko­lá­sát. Te­het­sé­gét lát­va egyik paj­tá­sá­nak édes­ap­ja, Dru Joyce ka­ron fog­ta a rend­kí­vü­li tálentummal meg­ál­dott fi­út, és el­vit­te az Akroni Zsi­dó Sza­bad­idő Köz­pont­ba, ahol va­sár­na­pon­ként egy haj­da­ni egye­te­mi szak­ve­ze­tő, az ak­kor fő­ál­lás­ban bró­ker­ként te­vé­keny­ke­dő Keith Dambrot ját­szott. James a kis Dru-n kí­vül oda­csá­bí­tot­ta két má­sik paj­tá­sát, Sian Cottont és Willie McGee-t. A kvar­tett rög­vest meg­ta­lál­ta a kö­zös han­got Dambrottal, s ami­kor meg­tud­ták, hogy a bró­kert ki­ne­vez­ték a St. Vincent–St. Mary ko­sár­lab­da edző­jé­nek, meg­fo­gad­ták, hogy mind­an­­nyi­an ott ta­nul­nak to­vább. Sza­va­i­kat tett kö­vet­te, s ez­zel a kö­vet­ke­ző négy év­ben be­kö­szön­tött a kis ka­to­li­kus ma­gán­is­ko­la sport­tör­té­nel­mé­nek leg­di­cső­sé­ge­sebb idő­sza­ka.
James el­sős gim­na­zis­ta­ként rög­tön ál­la­mi baj­no­ki cím­hez se­gí­tet­te a tan­in­téz­mény csa­pa­tát, amely 27 mér­kő­zés­ből egyet­len egy­szer sem ta­lált le­győ­ző­re. LeBron má­sod­éves­ként újabb Ohio ál­la­mi baj­no­ki cí­met gyűj­tött be (25 pont, 7 le­pat­ta­nó, 6 gól­passz), sok­ol­da­lú­sá­gát bi­zo­nyít­va szél­ső el­fo­gó­ként be­vá­lo­gat­ták az év leg­jobb ál­la­mi kö­zép­is­ko­lai amerikaifoci csa­pa­tá­ba is. Har­mad­éves­ként már olyan or­szá­gos hír­név­re tett szert, hogy Shaquille O'Neal el­jött meg­néz­ni az egyik ha­zai mér­kő­zé­sét, a szupertini au­tog­ram­ját le­le­mé­nyes gát­lás­ta­lan fi­gu­rák pén­zért kezd­ték el árul­ni az interneten. A leg­ol­va­sot­tabb ame­ri­kai sport­ma­ga­zin (Sports Illustrated) a cím­lap­ján hoz­ta a fény­ké­pét, és „A Ki­vá­lasz­tott” cím­mel kö­zölt ró­la ter­je­del­mes írást.
Vég­zős ko­rá­ra te­tő­fok­ára há­gott a LeBron-őrület.

Ha­bár a Cle­ve­land az idén sem fog­ja meg­vál­ta­ni a vi­lá­got, James a sze­zon ed­dig el­telt ré­szé­ben bő­sé­ges hi­vat­ko­zá­si ala­pot szol­gál­ta­tott az őt aj­ná­ro­zók­nak

Kö­zép­is­ko­lá­ja a ha­zai mér­kő­zé­sek­re 5–12 dol­lá­ros áron árul­ta a je­gye­ket, a hi­he­tet­len lá­to­ga­tott­ság­ra te­kin­tet­tel James csa­pa­tá­nak az is­ko­la csar­no­ká­ból még­is az Akroni Egye­tem öt­ezer fé­rő­he­lyes lé­te­sít­mé­nyé­be, a Rhodes Aré­ná­ba kel­lett köl­töz­nie. 2003. ja­nu­ár 20-án sza­kál­las North Carolina-i né­ző­szám re­kord dőlt meg, ami­kor a St. Vincent–St. Mary csa­pa­ta lá­to­ga­tott a Winston-Salem Reynolds ott­ho­ná­ba. A Greensboro Coliseumban több mint tizenötezren (!) gyűl­tek össze azért, hogy élő­ben lát­has­sák az if­jú gé­ni­uszt. Egy ame­ri­kai te­le­ví­zi­ós ká­bel­csa­tor­na ún. pay per view rend­szer­ben, az­az ha­vi elő­fi­ze­tés he­lyett al­kal­man­kén­ti elő­fi­ze­té­ses szisz­té­má­val köz­ve­tí­tet­te a St. Vincent–St. Mary min­den mér­kő­zé­sét.
Amint be­je­len­tet­te, hogy egye­tem he­lyett az NBA-ben sze­ret­ne to­vább ját­sza­ni, ki­ve­tet­ték rá há­ló­ju­kat az óri­ás­cé­gek. A ko­sár­lab­da kár­tyá­kat gyár­tó és for­gal­ma­zó Upper Deck 5 mil­lió dol­lá­ros, míg a Nike 90 mil­li­ós szer­ző­dést kö­tött a cso­da­gye­rek­kel. Az idei drafton a szin­tén Ohióban ta­lál­ha­tó Cle­ve­land Cavaliers vá­laszt­ha­tott el­ső­ként, így a 204 cen­tis, 111 ki­lós hát­véd-be­do­bó a Lo­va­gok­hoz ke­rült. A 2003/04-es sze­zon­ban a Cavaliers 14 mér­kő­zé­sét ad­ja le or­szá­gos lefedettségű tv-csa­tor­na, töb­bet, mint az azt meg­elő­ző tíz év­ben ös­­sze­sen. Clevelandben na­gyon vár­ták az if­jú zse­nit, mert 2002/03-ban alig 11 497-en lá­to­gat­ták át­lag­ban a csa­pat ha­zai mér­kő­zé­se­it, ke­ve­seb­ben, mint bár­mely má­sik NBA-csarnokban. Ez James ér­ke­zé­sé­vel gyö­ke­re­sen meg­vál­to­zott, az őt kí­sé­rő gi­gan­ti­kus né­zett­ség és mé­dia­cir­kusz mind­azo­nál­tal nem a vé­let­len mű­ve. A UCLA Egye­tem le­gen­dás tré­ne­re, John Wooden a kö­vet­ke­ző­ket mond­ta ró­la: „A leg­meg­ha­tá­ro­zóbb já­té­kos Oscar Robertson óta.”
Ha­bár a Cle­ve­land az idén sem fog­ja meg­vál­ta­ni a vi­lá­got, James a sze­zon ed­dig el­telt ré­szé­ben bő­sé­ges hi­vat­ko­zá­si ala­pot szol­gál­ta­tott az őt aj­ná­ro­zók­nak. 19 éves gye­rek­em­ber­ként Paul Silas fő­edző irá­nyí­tó­ként ját­szat­ja, egy­ér­tel­mű­en rá épül a lo­va­gok já­té­ka. Az akroni ti­ni fel­nőt­te­ket meg­szé­gye­ní­tő test­fel­épí­tés­sel ren­del­ke­zik, emel­ke­dé­sét te­kint­ve akár re­pü­lő­nek, vagy ma­dár­nak is néz­het­nénk. Ki­vá­ló el­ső lé­pé­se van a vé­dők fa­kép­nél ha­gyá­sá­hoz, ügye­sen lepattanózik, és az ön­zet­len­sé­gé­re sem le­het pa­nasz. Ha az e so­rok írásakor meg­lé­vő át­la­ga­it (20 pont, 6 le­pat­ta­nó, 6 gól­passz) a sze­zon vé­gé­re nem ront­ja le je­len­tő­sen, min­den idők leg­job­ban de­bü­tá­ló kö­zép­is­ko­lá­sa lesz. Élet­ko­rá­ból adó­dó­an mind do­bás­ban, mind a já­ték töb­bi ele­mé­ben kis­sé hek­ti­kus, a re­mek pe­ri­ó­du­so­kat gyer­me­teg ba­kik, bu­ta hi­bák sza­kít­ják meg, ám ha azt néz­zük, hogy a je­len­le­gi leg­job­bak mi­re vol­tak ké­pe­sek en­­nyi idő­sen, már­is egy nagy­sze­rű sport­pá­lya­fu­tás kezd ki­bon­ta­koz­ni a sze­münk előtt. A köz­vé­le­mény nem ke­ve­seb­bet vár „King James”-től, mint Michael Jordan örök­sé­gé­nek át­vé­tel­ét. Ami ne­héz fel­adat, de az if­jús ko­sa­ras adott­sá­ga­it el­néz­ve nem tű­nik le­he­tet­len­nek.