Takarékossági saller és kisded jétékok • Értünk jönnek, nem ellenünk
Világvárost építünk le (2004. február) Demszky Gábor egy ág! Sok mindent mondtak már róla, dicsőítették és porba alázták, ezt azonban eddig még senki nem írta le. Budapest polgárainak többsége pedig ágrólszakadt. Egy jelentős részük már szakadna lefele, szakítana e városvezetéssel, a négy év azonban nagy idő. Akinek eddig nem volt világos, hogy mit is jelent a több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak választási szlogen, az február elején a számlák kézhezvételekor megvilágosodhat. A Medgyessy-kabinet mindenkinek levert egy takarékossági sallert, a budapestieknek azonban a másik orcája is sajog. Mert – s itt engedjék meg, hogy halmazati büntetésként visszatérjek a hasonlathoz – a szegény budapestieket az ág is húzza. Medgyessytől és László Csabától képet kaphattunk, hogy miként fest a közgazdász bankárok hatalomgyakorlása. Ha a polgárok nagy megmogyorózása munkacímet viselő kísérletbe nem is hozott új színt, mindenesetre tekert még egyet mindannyiunk legféltettebb bőrerszényén a kenyai utazó jogász bankár Draskovics, a maga 120 milliárdjának elővezetésével. A fővárosiak a koalíciótól mindezeken túl állami garanciát (ÁG!) kaptak arra, hogy Demszky Gábor az elfoglalt thaiföldi földije Budapesti helytartójaként teszi a fincsit a néppel. Emlékszünk, a banki hitel ügyintéző, szociológus városvezető és a miniszterelnök legendásan jó baráti kapcsolata miatt „kellett” odaszavazni, hogy aztán felvirágozzék Budapest. Nézzünk hát a teljesség igénye nélkül néhány adatot a virágzást szegfűsödésében megélő városból: 36 százalékkal emelt csatornadíj, a legkeményebb ütésváltások apropója. Polgári körösök tiltakoztak: Nem fizetjük Demszky mocskát transzparenssel a Városházán, majd a döntés meghozatala után kitessékelődtek az ülésteremből. Ennyit a szabad vélemény-nyilvánításról. 18 százalékkal emelt tömegközlekedési viteldíjak (ezen belül a diákokra kiegészítő csapás extra emelés formájában). Persze a BKV közel van a csődhöz a mostani viteldíj emelés azonban csepp a tengernyi hiányban. Amíg azonban mi a BKV-n utazgatunk (mer’ utazni élvezet) addig a Budakeszi illetőségű főpolgármester Audi Allroad Quartro-ján – pontosítás: a budapesti adófizetők Audi terepjáróján – érkezik munkahelyére. De – válaszolta Gábor, amikor elérte az obligát kérdés: Nem kellene egy olyan kocsi, ami tekintélyt parancsoló, dinamizmust sugárzó és egy szabaddemokrata bürgermeister méretű EP-listavezetőt is képes magába fogadni? Ismerve egyébként a fővárosi úthálózatot, teljességgel érthető, hogy a terepjáró képességekkel szerelt gépcsoda mellett döntött. A panelben élő kedves fogyasztóknak is jól befűtöttek. A távolságot fűtésszámla formájában megkapod: óriás lesz… 12 százalékkal emelték. A szemetet is már 15 százalékkal több pénzért szállítják el, s ha mindez a sok jó sírba tenné szegény anyádat, 10 százalékkal emelt kegyeleti szolgáltatás díjaival kell farkasszemet nézned. Itt már a kéményseprő sem hoz szerencsét: 11 százalékkal emelte a szocialista, szabaddemokrata többség a kéményseprési díjakat. Ha a polgárok nagy megmogyorózása munkacímet viselő kísérletbe nem is hozott új színt, mindenesetre tekert még egyet mindannyiunk legféltettebb bőrerszényén a kenyai utazó jogász bankár Draskovics, a maga 120 milliárdjának elővezetésével | Milliárdok és százalékok…, állítólag így lesz jó nekünk. Mint az ‘50-es évek viccében. A lefüggönyözött ablakú kocsiból kilépő bőrkabátosok becsöngetnek a lakásajtón: érted jöttünk, nem ellened! Ez tehát a főváros porosabbik oldala. Van egy csillogósabb is, melynek fényét a Korda-, Magyar-, Tasnádi-, Juhász-villák műmárvány kerítésoszlopai tükrözik vissza. Komoly döntések meghozói a zöld övezetből. Szociológiai értelemben az árrugalmatlan réteg. Akiknek mindegy, hogy egy liter tej 200 forint vagy kétezer. Mert egyfelől nem isznak tejet, másfelől ha mégis, akkor a pultos nénit is megvehetnék hozzá élősúlyban. Bár a városvezető nem sorolható fent említett lokálpatrióták körébe, viszonyítási alapként azért érdemes rögzíteni, hogy 201 ezer forintos havi költségtérítést vesz fel, főpolgármesteri illetménye pedig 671 550 forint. Ezzel már nincs mit szégyenkezni a saját tiszteletdíjukat gondosan emelgető Medgyessy-kabinet tagjai körében, de még a vállalkozói réteg előtt sem. Pénz, amely lehetővé tesz. Aminek révén hódolni lehet a szenvedélynek, vö. kenyai lazítás, thaiföldi pihi. Bár aki igazán ügyes, az utazásait közpénzből intézi. Szegény Irma néni elejtené a csirkefarháttal tömött szatyrát, ha megtudná, hogy Demszky Gábor nettó nyolc napja Rio-ban, Sao Paulo-ban mennyibe került. Nekünk meg neki. Szerencsére sosem fogja megtudni. Mint ahogy azt sem, hogy körülötte világváros épül. Miből tudhatná, miből tudhatnánk? Talán a négyes metró körüli küzdelmes 13 év, ami a nevéhez köthető. Más egyéb nagy beruházás? Igen, ott az úr hátul, parancsoljon: két Duna-híd, meg, hogy a Moszkva teret felújítja. Igen, erről valóban volt szó. Nevezzük a közérthetőség kedvéért ígéretnek. De mi az, ami megvalósult, vagy legalább elkezdődött? Talán az Európai Uniós SZDSZ-kampány. Amolyan elővágás jelleggel. Merthogy Gábornak valami kapcsán mégiscsak szerepelnie kell. Az ember, aki periszkópként bukkan a felszínre, hogy alásüllyedt pártjának társadalmi kapcsolataként kicsit bugyborékoljon, nézegessen körbe, mi a fene zajlik itt valójában. Aztán kukucska vissza, nagy levegő, a sodródás vége felé közelít.
|