Új árakkal az új év elé (2003. december) Hálás lehetőséget nyújtanak évről-évre az éppen aktuális ellenzéknek a január elsejét hagyományosan kísérő áremelések: lehet egy kicsit együttérezni a szavazópolgárokkal, akik emelkedő kiadásaikért rendszerint a kormányt kárhoztatják, okkal, ok nélkül. A 2004-es évet köszöntő magasabb árak közül számos esetben valóban a kormány a ludas: az adószabályok változásait igencsak a zsebükön érezhetik az emberek. Az áfa-kulcsok átalakulása okozza a legtöbb változást: az eddig 0, 12 és 25 százalékos kulcsok helyett 5, 15 és 25%-os kategóriák jönnek létre (az eredeti elképzelés szerint a felső kulcs 23%-ra csökkent volna, ezt a csökkentést azonban az SZDSZ javaslatára elvetette a kormány), valamint több termék magasabb áfájú körbe kerül. A módosításoknak csak egy részét indokolják EU-csatlakozásunkból eredő kötelezettségeink, azonban a kormány előszeretettel keni az egészet Brüsszelre, így például 12%-ról 25%-ra nő a villamosenergia áfa-kulcsa, míg az eddig áfa-mentes építési telkeké is 25% lesz januártól. A jövedéki törvény módosításának hatására a szeszesitalok ára 11-15%-kal, a cigarettáké 15-23%-kal emelkedik. A gáz ára a lakossági kisfogyasztók számára átlagosan 5,3%-kal nő. A gáz és a liszt drágulása, valamint a munkaerőköltségek növekedése miatt a sütőipar 20%-os emelést tervez. Az infláció évek óta tartó csökkenése megtorpant, sőt 2004-ben jelentős mértékben emelkedik. Az idei 4,6% körüli éves infláció után a kormány 6,5%-ot tervez jövőre, a kutatók 6,5-7,5%-os áremelkedést prognosztizálnak. November utolsó napjaiban döntött a Fővárosi Közgyűlés több, a budapesti polgárok életét, mi több, pénztárcáját érintő kérdésben. A Demszkycsomagként is emlegetett „árrendezés” várhatóan két fronton érezteti majd hatását. Számottevő lesz a lakosságot közvetlenül érintő áremelés. Ezek között van a lakossági távfűtési díj 2,6%-os emelése, a temetkezési díjak 7%-os emelése és a sírhelymegváltás 12%-os emelése. A közgyűlés elfogadta az önkormányzat 2200 bérlakását érintő 10-30% közötti lakbéremelést is. A közvetlen hatások közül talán a legérzékenyebb pont a BKV díjtételeinek emelése. Az évek óta több milliárdos forráshiánnyal küszködő BKV a csőd szélén áll. A vállalat viteldíjai január 1-jével 13%-kal, július 1-ével további 5%-kal nőnek. A BKV felnőtt bérlete 12%-kal, a diák- és nyugdíjas-bérletek 22%-kal lesznek drágábbak az év elejétől (ez tartalmazza az áfa-növekedést is), majd júliustól újabb 4, illetve 11%-al emelkednek. Így például a most 125 forintba kerülő vonaljegy- ért januártól 140, június elsejétől pedig 145 HUF-ot pengethetünk. A havibérlet – a szolgáltatások színvonalával már most sem teljesen arányos (khm) – ára 4670 forintról január elsejétől 5200 forintra, június elsejére 5400 forintra emelkedik. A rettenthetetlen főváros nem kegyelmez a tanulóknak és a nyugdíjasoknak sem: a most 1515 forintba kerülő bérletért januárban 1850, júniusban 2050 forintot fizetünk majd. Közvetett hatásként említhető, hogy a cégek által befizetendő környezetterhelési díjat (kvázi ökoadót) a főváros tulajdonában álló közműszolgáltatók, a Fővárosi Gázművek Rt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., a Főtáv Rt., a Fővárosi Vízművek Rt., és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. jelentős részben a fogyasztókra fogja átterhelni. Ezen cégek a 2004. január elsejével az iparűzési adó alapját képező összegget kötelesek a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba is befizetni. Ez várhatóan további kihatással lesz a díjtételekre.
|