Köz­ben a kom­pakt nyelv­szi­get ma­gyar la­kos­sága majd­nem 20%-ra sül­­lyedt, sem fel­irat­ok, sem köz­té­ri be­széd nem árul­ja el, hogy a te­le­pü­lés őriz ma­gyar ha­gyo­má­nyo­kat. En­nek je­gyé­ben és azért is, mert egy va­la­mi­re­va­ló auszt­ri­ai te­le­pü­lés nem le­het meg nem­zet­kö­zi ren­dez­vény nél­kül, töb­bed­szer­re adott he­lyet ma­gyar kon­fe­ren­ci­á­nak. A vá­ros­há­za zsú­folt nagy­ter­mé­ben a tu­do­mány és a po­li­ti­ka adott ta­lál­ko­zót egy­más­nak. A más­fél tu­cat elő­adás leg­szí­ne­sebb, ám leg­egy­sé­ge­sebb blokk­ját a cím­nek leg­in­kább meg­fe­le­lő elő­adá­sok ad­ták, be­szá­mo­lók a finn­or­szá­gi, svéd­or­szá­gi, bel­gi­u­mi, dá­ni­ai ki­sebb­sé­gek hely­ze­té­ről, a wa­le­si és skót ön­ren­del­ke­zés­ről, a sváj­ci szö­vet­sé­gi rend­szer és a nyelv­kö­zös­sé­gek vi­szo­nyá­ról. Eb­ben a sor­ban a dél-ti­ro­li Christoph Pan pro­fesszor arat­ta a leg­na­gyobb tet­szést. Ma­gya­rul is szólt, és tud­tunk­ra ad­ta, hogy is­me­ri a ma­gyar prob­lé­má­kat. El­gon­dol­koz­hat­tunk azon, hogy a föld­ré­szün­kön ta­lán leg­ered­mé­nye­seb­ben mű­kö­dő au­to­nó­mia men­­nyi erő­szak­nak, zsa­ro­lás­nak és tár­gya­lás­nak az ered­mé­nye, s va­jon ne­künk, ma­gya­rok­nak mi a „ju­tal­munk”, hogy eled­dig egyik esz­köz­zel sem él­tünk. A szo­ro­sab­ban vett tu­do­má­nyos té­má­jú elő­adá­sok la­zább cso­por­tot ké­pez­tek. De­ák Er­nő bé­csi tör­té­nész, a fő­ren­de­ző szö­vet­ség el­nö­ke be­ve­ze­tő­jé­ben emel­ke­dett han­gon és tar­tal­ma­san szólt a kér­dés­kör sú­lyos­sá­gá­ról. Kár, hogy Szar­ka Lász­ló ku­ta­tá­si fel­ada­tok­ról és ne­héz­sé­gek­ről be­szél­ve a tá­vol­ság­tar­tó ké­tel­ke­dést ci­ni­kus meg­jegy­zé­sek­kel ve­gyí­tet­te. A ma­gya­rok min­den or­szág­ban jel­lem­ző erő­tel­jes fo­gyá­sát több, de egy­más­sal össze­han­go­lat­lan elem­zés vá­zol­ta. Tel­je­sen társ­ta­lan volt Fried Ist­ván elő­adá­sa, mely elő­ze­tes cí­me he­lyett (Ré­gi­ók és nem­ze­tek a jö­vő Eu­ró­pá­já­ban) a hon­ta­lan­ság apo­te­ó­zi­sát nyúj­tot­ta sok ér­de­kes szép­iro­dal­mi adat­tal il­luszt­rál­va. Szak­sze­rű­ség jel­le­mez­te az auszt­ri­ai ma­gya­rok­ról adott be­szá­mo­ló­kat, és igen in­for­ma­tív elő­adás hang­zott a nyu­gat-eu­ró­pai di­asz­pó­rá­ról (Sza­bó Má­tyás). Ha az el­hang­zot­tak után itt meg­áll­nánk, a ma­gyar ki­sebb­sé­gek és szór­vá­nyok jö­vő­jét il­le­tő­en ak­kor sem len­ne de­rű­lá­tás­ra okunk, még ke­vés­bé le­het a kon­fe­ren­cia po­li­ti­ku­sa­it hall­gat­va.

De­ák Er­nő bé­csi tör­té­nész, a fő­ren­de­ző szö­vet­ség el­nö­ke be­ve­ze­tő­jé­ben emel­ke­dett han­gon és tar­tal­ma­san szólt a kér­dés­kör sú­lyos­sá­gá­ról

Szá­nal­mas volt amint Markó Bé­la RMDSZ-el­nök a ki­csi­nyes hu­za­vo­nák­ról és az elv­te­len együtt­mű­kö­dés­ről pró­bál­ta el­hi­tet­ni, hogy ered­mé­nyek. Bugár Bé­la szlo­vák mi­nisz­ter bi­zo­nyít­vány­ma­gya­rá­za­ta kis­sé hi­te­le­seb­ben hang­zott, mert el­is­mert né­hány ügyet­len­ke­dést. Ne­héz vol­na el­dön­te­ni, va­jon Sza­bó Vil­mos il­le­té­kes bu­da­pes­ti ál­lam­tit­kár hoz­zá nem ér­té­se vagy ér­dek­te­len­sé­ge na­gyobb. Két­sze­re­sen is ró­zsa­szí­nű­en mu­tat­ta be kor­má­nyá­nak ki­sebb­sé­gi po­li­ti­ká­ját. Egy­fe­lől ke­vés­sé prob­lé­más­nak jel­le­mez­te a hely­ze­tet, más­fe­lől le nem ta­gad­hat­ta vol­na, hogy a Bu­da­pest XI. ke­rü­le­ti MSZMP volt ve­ze­tő mun­ka­tár­sa be­szél. Nem za­var­ta az el­lent­mon­dás, mi sze­rint a Medgyessy-ka­bi­net min­dent meg­tesz a ki­sebb­sé­ge­kért, ugyan­ak­kor sen­ki se vár­ja ügyük ma­gyar kül­ügyi pri­o­ri­tás­sá vá­lá­sát. Az auszt­ri­ai ma­gya­rok azon­ban egy pon­ton meg­fog­ták. A ma­gyar nép­cso­por­tot igen sú­lyos hely­zet­be hoz­ta a bé­csi kor­mány­hi­va­tal szo­ci­ál­de­mok­ra­ta re­fe­ren­se, aki évek óta aka­dá­lyoz­ta a ne­kik jo­go­san já­ró pénz­ügyi tá­mo­ga­tás át­uta­lá­sát. Az ál­lam­tit­kár nyílt szí­nen meg­ígér­te bé­csi kö­vet­sé­günk in­ter­ve­ni­á­lá­sát. Ked­ves és fon­tos moz­za­na­ta volt a kon­fe­ren­ci­á­nak Kulman Er­nő nyug­dí­jas felsőpulyai pol­gár­mes­ter, a ko­ráb­bi kon­fe­ren­ci­ák há­zi­gaz­dá­jának ma­gyar ál­la­mi ki­tün­te­té­se. Vé­gül még­is az­zal hagy­tuk el a ba­rát­sá­gos hely­színt, hogy a ma­gyar ki­sebb­sé­gek és szór­vá­nyok di­ag­nó­zi­sa újabb vo­ná­sok­kal lett gaz­da­gabb, a prog­nó­zis bo­rús, nem­zet­stra­té­gia to­vább­ra sincs.