Parkolási adó-nem
Autó és adó (2003. október) Az MSZP–SZDSZ-kormányzat az adók és járulékok formájában elképesztő mértékűre növelte az autótulajdonosokra nehezedő állami elvonásokat. Sehol a világon nem fizet olyan sokat a gépjárműfenntartó, mint Magyarországon és sehol a világon nem kap cserébe vissza olyan keveset a szolgáltatásokban, úthálózatban, mint a nemzetközi-középszerűség kormánya által (meg)vezetett országunkban. A benzin, a gázolaj jövedéki adójából, a gépjárműadóból, a cégautók adójából, a fogyasztási adóból valamint az autópályadíjakból az államnak mintegy 350 milliárd forintos bevétele származott 2002-ben. A gépkocsik számának és az infláció alakulásának figyelembevételével ez az összeg idén 370 milliárd forint, nem számítva a gépkocsik vásárlásával és fenntartásával összefüggő adókból származó bevételeket. Nos, ebből a gigászi bevételből – nem számítva a meglevő úthálózat fenntartását – a Medgyessy-kormány, Csillag István miniszter ígérete szerint jövőre 80 milliárd forint értékben látna (khm) hozzá új autópálya és gyorsforgalmi útszakaszok építéséhez. A Pénzügyminisztérium jövőre egységesen 1200 forintra kívánja emelni a gépjárművek súlyadóját, holott egy tavalyi jogszabály alapján a 2003-ban érvényes 800 és 1000 forint közötti gépjármű-súlyadót 2004-től az egységes, száz kilogrammonkénti 1000 forintos gépjármű-súlyadó kellene, hogy felváltsa. Ez, akárhogy is számoljuk mintegy 20 százalékos emelést jelent – ergo: az emelés mértéke lényegesen meghaladja a tervezett inflációt. Nem sorolhatók az állami bevételekhez a parkolási díjak, de sajnos ezek díjtételei is nőnek jövőre. Budapesten már a külső kerületek központjaiban és a lakótelepeken is bevezetnék a fizető parkolást. Az új fizetés, tarhálás helyszíne lehet a XXII. kerület központja, a XIX. kerületben a Határ út környéke, Óbudán a Flórián tér, a Fő tér és a Miklós tér, Csepelen pedig a Csepel Plaza környéke, Zuglóban pedig a Felvonulási tér. A parkolási társulások – ha az adatvédelmi aggályok elhárulnak – heteken belül tízezreknek postáznak fizetési felszólításokat az elmaradt – olykor milliós – pótdíjakról. A parkolási lobbi szerint duplájára kellene emelni a parkoló-ellenőrök számát, hogy a jelenlegi, ötmilliárdos budapesti bevétel dupláját lehessen beszedni. És itt a lényeg! A sokmilliárdos bevétel azon kívül, hogy gazdagítja az önkormányzatokat és a parkolókat üzemeltető társulásokat, kft-ket, hoz-e bármilyen hasznot az autósoknak gyalogosoknak, tehát az istenadta pórnépnek? A költői kérdésre – sajnos, sajnos – egyértelmű nem a válasz. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a parkolási díj nem az autósok megsarcolása, hanem szabályozó eszköz. Pedig mégis az, legalábbis Magyarországon. Ez pedig könnyen belátható a tények tükrében. Tény, hogy Budapesten 594 ezer személy- és 78 ezer teherautó, 13 ezer motorkerékpár és 4300 busz járja az utakat. Az agglomerációból 400 ezren járnak Budapestre kb. 200 ezer autóval. A közel egymillió autó naponta átlagosan egy órát közlekedik és 23 órát parkol valahol. Azonban tény ugyanakkor az is, hogy a parkolási díjakból befolyó összegeket Magyarországon nem fordítják új és ingyenes, vagy legalábbis kedvezményes parkolóhelyek létesítésére. Tény, hogy minden parkolásra kifizetett 100 Ft 45-60%-át az üzemeltetési költségek teszik ki. És tény az is sajnos, hogy a parkolási díjakból így fennmaradó összegekből az önkormányzatok csak újabb drága, fizető parkolók létesítését támogatják. Az V. kerületben, például sikerült a több száz forintos óránkénti parkolási díjak milliárdos hasznából létrehozni a magántőke által működtetett 500-600 Ft-os óradíjat felszámoló Szent István bazilika előtti és Szabadság téri mélygarázsokat. Mindkét helyszínen kevesebb lett az új és drága parkolóhelyek száma, mint a korábbi parkolóhelyeké. A világvárost építő főpolgármester és városleépítő csapata nem épített új felüljárókat, nem csökkentette a lámpás kereszteződések számát, nem épített elkerülő utakat. Sikerült viszont töredékére csökkenteni a BKV járatainak sűrűségét, és minden üres ígérettel ellentétben nemhogy növelte volna, de csökkentette az ingyenesen igénybe vehető P+R parkoló helyek számát. Ennek legszomorúbb példája, hogy a metró Örs vezér téri végállomásánál, ahol még nem is olyan régen közel 2000 autó parkolhatott ingyen, ma már csak az Árkád bevásárló központ mélygarázsában parkolhat jóval kevesebb jármű. Marad tehát a közlekedni vágyó autósnak az elviselhetetlen fenntartási költségekért cserébe az áthatolhatatlan dugók dzsungele, a fekvőrendőrök és kátyuk által biztosított terep-rally, szlalom feeling, a minimum negyedórás fizető parkolóhely keresgélés után pedig járulékos „élvezetként” a lejárt parkolójegy utáni pótdíjfizetés lélekemelő tapasztalata. Aki nem hiszi, járjon utána! De ne gyalog, mert akkor fönnáll a veszélye, hogy a nagy városvezető, D. G. képzeletbeli világvárosához méltó „tisztaságú” Budapestjének négyzetcentiméterenként legalább kétszer felhasított járdáin kutyagumiba lép. Aki nem elég óvatos az akár beleeshet az egyik, világvárosi szokás szerint hetekre jelöletlenül nyitva hagyott építkezési gödörbe is. Lehetőleg ne menjen kerékpárral sem, mert ma még ott is életveszélyes kerékpárral közlekedni, ahol van kerékpárút. De nem érdemes metróval, busszal, vagy villamossal, HÉV-vel, sem belevágni az utazási kalandba, mert ezekre olyan sokáig kellene várni, hogy mire megérkezik a túlzsúfolt járat, a tüdőrák úgyis végez a próbálkozóval.
|