|
|
| Ne szólj Szász, nem fáj fejem! (2003. szeptember) Úgy néz, ki, most már semmi sem menti meg Szász Károlyt attól, hogy a kormány mártírt faragjon belőle. Medgyessy Péter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tervezett leváltásával hosszan elhúzódó, a 2006-os választásokon ellene felhasználható, nemzetközi hullámokat is keltő botrány ódiumát vonja magára. Hát megőrült a szocialisták miniszterelnöke? Nem; józan politikus ilyen lépéssel csak egy esetben vállalja a borítékolható népszerűségvesztést: ha ezzel valami nagyobb rosszat akar elkerülni. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a miniszterelnök még azon az áron is ragaszkodik a PSZÁF-vezető menesztéséhez, hogy Szász esetleg – mert nyilván megfontolt ember – vész esetére tartogathat valamit a tarsolyában. Jó, jó: a Postabank-botrányban a Fidesz is feszegette a felügyelet elődintézményét vezető Tarafás Imre felelősségét – a politika már csak ilyen –, ám lényeges a különbség: akkor fel sem merült, hogy a jobboldal miniszterelnöke ezzel bármiféle, ellene folyó vizsgálatokat akarna megakadályozni. Most a szenvedélyes vadász hírében álló Medgyessy kilövési engedélyt adott Szász Károlyra – s a szocialista hajtók alig győzik becserkészni a vadat. Felemlegetik például, hogy az öt éve folyó pénzmosási ügyet a felügyelet csak most tárta fel; sőt Medgyessy a minap már arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy a K&H-ügy leleplezése nem is Szászék érdeme, hanem Kulcsár Attila dobta fel saját magát. A kormányfiak azonban arról nemigen beszélnek, hogy az idestova öt éve folyó pénzmosásra Szász legkorábban három éve tudott volna fényt deríteni – tudniillik 2000 májusában nevezték ki a PSZÁF élére. Ha pedig a rendőrség nem egy szövevényes ügyben hosszú éveken keresztül alig tud eredményt felmutatni, hogyan lehetne nagyobb bravúrt elvárni a – nyomozati jogkörrel egyébként nem rendelkező – pénzügyi felügyelettől? Medgyessyék azonban nem válogatnak az eszközökben. Még mielőtt érdemben megvizsgálták volna, hogy a PSZÁF-ot terheli-e mulasztás az ügyben, a kormányfő sietett megállapítani Szász Károly felelősségét (utoljára az ötvenes években volt divat, hogy egy ítélet már a tárgyalás előtt megszületett; igaz, akkor is szocialisták uralták a hazát), nyomatékul pedig a nyilvánosságra szabadították a felügyelet – úgymond – visszásságait leleplező titkos jelentést. A kormány feje pedig egy nyári estén a Magyar Televízió Híradójában a következőképpen értékelte a senki által sem ellenőrzött információkat tartalmazó dokumentumok napvilágra hozatalát: “Ennek alapján mindenki fantáziájára van bízva az, hogy ebben mennyi a realitás és mennyi az, ami vádaskodás” – hangzottak el Medgyessy Péter – egy felelős miniszterelnök szájából legalábbis meglepő – szavai. Ha a kormány valóban szakmai érvekkel kívánná alátámasztani, miért is találja aggasztónak a felügyelet működését, nosza, elég lett volna tanulmányozni a PSZÁF esedékes éves jelentéseit. Ezzel szemben a kabinet nemhogy a 2002-ről szóló beszámolót nem tűzte még napirendjére, de a 2001-es év – bő egy esztendeje elkészült – értékelésének megtárgyalására sem szakított még időt. Pedig a felügyelet időközben jelentős átalakuláson ment át: 2003. január 1-től önálló költségvetési fejezetként működik, s 2002 volt az első év, amikor kizárólag saját bevételeiből – a pénzintézetek által befizetett felügyeleti díjból, valamint a bírságokból –, állami támogatás nélkül gazdálkodott. (E tény cáfolata azon vádaknak is, melyek szerint a PSZÁF közpénzt herdál: a szervezetet valójában a magán-, illetve állami kézben lévő pénzintézetek tartják el.) Bár Szász Károly kinevezése 2006-ig szól, nem lehetetlen idő előtt felállítani székéből. Az elnököt a parlament visszahívhatja, “ha a kormány megítélése szerint neki felróható módon nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak” – szólt a korábbi törvény egyik gumiparagrafusa. A szövegből ugyan tavaly kikerült a “kormány megítélése szerint” kitétel, ám a megfogalmazás még így is tág teret nyújt az értelmezésre. Ha viszont Medgyessyék meggondolják magukat, s nem akarják vállalni a menesztés politikai ódiumát, még mindig megtehetik, hogy Szász alelnökének megteszik saját emberüket. Ehhez még csak parlamenti döntés sem kellene: a törvény szerint a PSZÁF vezetőjének két helyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a kormányfő nevezi ki és menti fel. A dolog azonban egyre kínosabb. A minap például hazánkban járt Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, s hosszas szemöldökráncolás közepette azt találta mondani: meglepetéssel tapasztalja, hogy Magyarországon a kormányzat leváltani készül a pénzmosásgyanús ügyeket vizsgáló állami intézmény vezetőjét. “Nem gondolom, hogy ez a döntés megfelelő lépés lenne a bővítési folyamatban” – jelentette ki a politikus, s hozzátette: lehet, hogy a külügyi bizottság napirendjére tűzi majd a kérdést – ami aligha jönne jól az unióban mindenáron megfelelni igyekvő szocialistáinknak. Egy valóban független elnököt akarok a PSZÁF élén látni; a gazdasági életben sok ilyen ember van, biztosan megtaláljuk a megfelelő jelöltet – jelentette ki Medgyessy Péter. E nyilatkozata is arról tanúskodik, hogy immár teljesen elveszítette a mértéket, s félkegyelműnek véli Magyarország lakosságát – épeszű ember ugyanis nyilván nem hiszi el, hogy a kormányfő mindezek után nem a saját bábját ültetné a felügyelet élére. De nem; lehet, hogy tévedünk. Egy esetben Medgyessy mégis elkerülheti ezt a látszatot – mégpedig akkor, ha jól kitervelt vezércsellel egy jobboldalinak ismert embert tesz meg PSZÁF-elnöknek. Láttunk már ilyesmit, s a Centrumpárt környékén sem tömtek még be minden éhes szájat.
| Török Zsolt szocialista parlamenti képviselő javaslata
Vagyonelkobzás és börtön
„Nem tudom, számomra Szász Károly egy nagyon komikus ember. Van egy vizsgálóbizottság, az APEH-nál történt adatmentéseket vizsgáló bizottság, aminek én is tagja vagyok, és ott is meghallgattuk a Szász Károlyt, szóval olyan érdekesnek tartom, hogy megy az ember reggel úszni, mint Bástya elvtárs, akkor amikor még nincs nyitva az uszoda, és akkor megverik, de úgy, hogy egyébként gyorsan felépüljön, pont akkor amikor egyébként különböző jelentések vannak. De már arról is volt szó, hogy esetleg valami közlekedési vétség miatt esetleg beszólt egy másiknak, és az valahogy elégtételt vett rajta. Akkor utána hirtelen előkerülnek olyan ügyek mindig akkor, amikor szegény Szász nyaka körül szorul a hurok, akkor ő mindig előhúz valamit a cilinderből, és próbál itten mártírkodni, és úgy eladni magát, mint hogyha ő valami politikai üldöztetésnek az áldozata lenne, engem meg nagyon felháborít! A jogszabályokat – nem betéve – de nagyon ismerem, de sajnálom hogy ilyen jogszabályok vannak Magyarországon. Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog a börtönben ülni.” (Török Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő az Egri Városi Televízió „Mérleg” című műsorában, 2003. augusztus 31.)
A botrány krónikája
1. 2000. május 9-től a Ruian Guang Yu Knitting Co., a China Ningbo, a Futtong Kft nevű cégeknek és Zhang Man Xin nevű személyeknek gyanús körülmények között, több részletben, több mint 900 millió forintot utalnak át az Inter-Európa Banktól.
2. 2000. július 8-tól Abdo Mah Moud és El Abed Hasan nevű személyek több részletben, 6,2 milliárd forint bűncselekményből származó készpénzt vesznek fel az Inter-Európa Bank pénztárából. A kifizetett pénzek olyan fantomcégektől származnak, amelyek később megjelennek a K&H ügyben ismertté vált VIP-listán.
3. 2002. május 27-én Medgyessy Péter miniszterelnök lesz.
4. 2003. június 16-án hajnalban Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét a Budakeszi úton súlyosan bántalmazzák. A nyolc napon túl gyógyuló sérülései miatt kórházba került elnök nyilatkozata szerint: „ez egy politikai bűncselekmény.” A PSZÁF elnöke közli: aznap éppen a Pannonplastban állami segédlettel végrehajtott törvénytelen tulajdonszerzésről készítettek elő határozatot.
5. 2003 júniusától a Pannonplast-ügy kirobbanásától kezdve a gyanús banki átutalások és pénzfelvételek ritkulnak.
6. 2003. július 28-án a PSZÁF helyszíni célvizsgálatot kezd az Inter-Európa Banknál pénzmosás gyanúja miatt.
7. 2003. augusztus 6-án Medgyessy Péter az MTV Este című műsorában határozottan bírálja az ügyet kirobbantó PSZÁF vezetését.
8. 2003. augusztus 18-án a PSZÁF feljelentést tesz az Inter-Európa Banknál történt pénzmosás miatt.
9. 2003. augusztus 18-án Medgyessy Péter egy interjúban arról beszél, hogy „elfogyott az emberek türelme” a PSZÁF elnöke iránt.
10. 2003. augusztus 28-án a a rendőrség őrizetbe veszi El Abed Hasan szír állampolgárt, míg a másik gyanúsított személy időközben – a magyar hatóságok orra előtt – külföldre távozik, ellene nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki.
11. 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolja, hogy Medgyessy Péter 1998-tól 2002. április 29-ig az Inter-Európa Bank vezetője, felelős tisztségviselője volt.
|
|
|
|
|
|
|