Borókai Gábor a magyar hírgyárról és az önálló arculat fontosságáról
„Berobbantunk a köztudatba” (2003. szeptember) Az Orbán-kormány „arca” tavaly ősszel kemény fába vágta a fejszéjét: a tulajdonosok az első magyar hírtelevízió felépítésével bízták meg. Bár még nem telt egy év a csatorna életében, a Hír Tévé elnöke érdekes tapasztalatokra tett szert, amelyeket megosztott lapunk olvasóival. – Mennyire váltak be a Hír Televízióval kapcsolatos tervei? – Túlszárnyaltuk az eredeti elképzeléseinket. A piaci részesedésünk tekintetében is, és abból a szempontból is, hogy „mennyire lett televízió” a Hír Tévé. Amikor bejelentettük, hogy elindítjuk a csatornát, akkor kevesen gondolták, hogy a televízió ennyire „tévéformájú” lesz, stílusában és tartalmában is. Másrészt már majdnem 1,4 millió háztartásban vagyunk jelen, s az év végéig az a tervünk, hogy a kábelen elérhető háztartások mindegyikében elérhetőek legyünk. – Mikor lesz nyereséges a csatorna? – A tulajdonosok öt-hat évet adtak arra, hogy nyereségesek legyünk. Azt szeretném, ha 2004 második felében a csatorna már annyit termelne, amennyi pénzt fölhasznál. Ehhez két dolog kell. Egyrészt kordában kell tartanunk a költségeinket, másrészt a kábelszolgáltatóktól kapott bevétel mellett szakembereinknek a reklámszerzésben is jeleskedniük kell. Mindkettőre jó esélyünk van. – A Hír Tévé mennyiben felel meg annak a szerepnek, amire szánták? – Az induláskor azt vártuk, hogy egy év után leszünk kellő súllyal jelen a médiapiacon. Ehhez képest valósággal berobbantunk a köztudatba. Hatalmas hiányt töltünk be a médiában. Nem volt hírtelevízió, és nem létezett konzervatív, értékalapú csatorna sem. Ez utóbbi végképp hiányzott a palettáról. – Milyen a Hír Tévé megítélése? – Egy júniusi felmérésünk szerint a Hír Tévét a megkérdezettek 66%-a kiegyensúlyozott hírszolgáltatású csatornának minősítette, 4% szerint túlzottan kormánypárti, míg a válaszadók 12%-a szerint túlzottan ellenzékiek vagyunk. – Egyes kritikusok szerint a híreket nem lehet konzervatív vagy szocialista módon tálalni… – A híreket tényleg nem. De a híreknek környezetük is van. A műsoraink nemcsak hírekből állnak, hanem hírhátterekből, interjúkból, kulturális programokból. Nem azt az „elitet” mutatjuk be a műsorainkban, amelyet a kereskedelmi média és a közszolgálati tévé együtt. Ezeken a csatornákon néhány médiasztárnak kikiáltott figura forog körbe-körbe. Ezzel szemben mi azt szeretnénk bemutatni, hogy Magyarországon léteznek másként gondolkodó, értelmes, okos emberek, akikre ugyancsak érdemes, vagy érdemesebb figyelni. – Szakmai szempontból mennyire elégedett a Hír Tévével? – Mi adjuk a legtöbb hírt. Magyarországon rajtunk kívül senki nem állít elő naponta harmincnégy híradót. De arra a kérdésre, hogy mi vagyunk-e a leggyorsabbak, és elegendő exkluzív anyagunk van-e, nem tudok egyértelműen elégedetten válaszolni. Ezen a területen még nagyon sok a javítanivaló. Azonban fiatal munkatársakkal kezdtük a munkát és bízom benne, hogy látványos sikerekben lesz részünk. A tulajdonosok egy teljesen új, digitális technikát vásároltak, s ennek a sajátossága, hogy „be kell érnie”, akárcsak a munkatársaknak. Nemcsak azért, mert el kell sajátítani a technika kezelését, hanem mert a szoftvereket is folyamatosan igazítjuk az igényeinkhez. – Az ellenzéki sajtó gyakran keményebb hangvételt vár el a Hír Tévétől, és kifogásolják azt is, hogy a Sajtóklub nem kapott helyet a csatornán. – Egyetlen kész műsort sem veszünk át egy csatornától sem, ugyanis saját magunkat szeretnénk felépíteni. A magunk útját járjuk. A másik szempontunk pedig az, hogy elsősorban a tényeknek adunk helyet, és nem a minősítéseknek. A Sajtóklubban szerintem több a minősítés, mint amennyit a Hír Tévé elbírna. – A Sajtóklub mellőzésében nem játszott szerepet, hogy jelenlétük esetleg elriasztaná a konzervatív médiát illetően szerfölött kényes hirdetőket? – Erre a kérdésre nem tudok válaszolni, mert nem szerepel a programunkban a műsor. De a Sajtóklub bármelyik tagja eljöhet a műsorainkba, és ugyanúgy elmondhatja a véleményét, mint bárki más. – Milyennek értékeli a jelenlegi kormányzat kommunikációját? A második MSZP–SZDSZ-kormány láthatóan felismerte a politikai PR fontosságát. – A kommunikáció szerepe valóban felértékelődött. A politikusok azonban hajlamosak arra, hogy a bajokat a PR-szakemberek nyakába varrják. A kormánynak nem rosszabb a kommunikációja, mint amilyen az Orbán-kabineté volt. Jó szakemberekkel dolgoznak, és a sajtó döntő többsége a segítségükre van. Más kérdés, hogy az osztogatás időszaka után most a megszorítás évei jönnek, és botrányokban is gazdag a Medgyessy-kormány. Nagyon nehéz időszak vár a kormányzati kommunikátorokra, ha fejvesztve minősítgetik a kritikusokat, ahelyett, hogy higgadt és tárgyszerű válaszokat adnának. Így nem építik, hanem tovább rombolják a kormány imázsát.
|