OFFLINE | puncs |
Több mint buli egy héten át
Tusványosi anzix
(2003. augusztus)
Jú­li­us utol­só he­té­ben ren­dez­ték meg a XIV. Bálványosi Sza­bad­egye­te­met és Di­ák­tá­bort a Szé­kely­föld egyik leg­szebb pont­ján, Tusnádfürdőn. A ma­gyar jobb­ol­dal szi­ge­tén idén is több ezer ma­gyar­or­szá­gi és er­dé­lyi ma­gyar ta­lál­ko­zott.

Nem nyal­ni jöt­tek
El­gon­dol­kod­ta­tó, hogy mi­ért kel­lett olyan ze­ne­ka­ro­kat meg­hív­ni, akik af­fé­le meg­jegy­zé­sek­kel her­gel­ték a kö­zön­sé­get, hogy nem „el­sza­kí­tott or­szág­részt nyal­ni jöt­tek”, (árok­be­te­me­tés 1.) vagy, hogy fü­vez­ni mi­lyen fá­jin­tos do­log. A ked­ves ki­szó­lás a Kispál és Borz­tól szár­ma­zik, akik a ma­ros­vá­sár­he­lyi el­len­tá­bor­ban is fel­lép­tek, és emi­att Tusnádfürdőn „Ban­di a hegy­ről” né­ven fu­tot­tak, ugyan­is a Kovács–Markó-féle tá­bor­ral kö­tött szer­ző­dé­sek ki­zár­ták, hogy az ott szín­pad­ra lé­pők Tus­ná­don is ze­nél­hes­se­nek (árok­be­te­me­tés 2.). Min­den­eset­re Lovasi And­rás nem elő­ször rö­hög­he­tett a mar­ká­ba. Az Or­bán-kor­mány ide­jén együt­te­sé­vel ma­gas ál­la­mi ki­tün­te­tést ka­pott, ame­lyet nem vett át, mert annyi­ra utál­ja a Fi­deszt. Sőt, ez­zel a bá­tor tet­té­vel a szé­les nyil­vá­nos­ság előtt is el­di­cse­ke­dett. El­kép­zel­he­tő, hogy az éne­kes mi­ként csap­kod­hat­ja a tér­dét ka­cag­va, ami­kor mind­ezek után egy Fi­desz­hez kö­zel ál­ló ala­pít­vány bő­sé­ges ho­no­rá­ri­u­mért meg­hív­ja Tusnádfürdőre, ahol még jól be­le is gya­lo­gol­hat a kö­zön­ség ön­ér­ze­té­be. Ér­de­kes egyéb­ként, hogy a Fi­desz mint­ha el­len­zék­ben is to­vább foly­tat­ná azt az önsorsrontó gya­kor­la­tot, hogy va­la­mi­fé­le meg­ha­tá­roz­ha­tat­lan „ki­egyen­sú­lyo­zá­si” po­li­ti­ká­val azo­kat dí­jaz­za, akik a vesz­té­re tör­nek, de leg­alább­is úgy utál­ják, mint Bauer Ta­más a Szent Ko­ro­na-tant. A bu­lik egyéb­ként igen hul­lám­zó szín­vo­na­lú­ak vol­tak, s az eső gyak­ran el­mos­ta a kö­zön­sé­get. A kidobóember-invázió saj­nos a tá­bort is el­ér­te. Fur­csa volt lát­ni a biz­ton­sá­gi őrök ke­zé­ben azo­kat a her­cig kis pál­cá­kat, ame­lyek nyil­ván­va­ló­an a kö­zön­ség meg­fe­gyel­me­zé­sé­re vol­tak hi­va­tot­tak szol­gál­ni. Min­den­eset­re nem lát­tuk hasz­nál­ni őket, bár sze­ren­csé­re an­nak ke­vés esé­lye van, hogy egy egész­sé­ges lel­kű székelyudvarhelyi fi­a­tal meg­pró­bál­ja át­tör­ni a kor­dont, hogy mond­juk a Ladánybene 27 éne­ke­sé­től lágy dro­got kér­vé­nyez­zen.

Áfo­nya, mál­na és bu­ka­res­ti DJ
Idén je­len­tő­sen meg­drá­gult a pol­gá­ri szi­get. Egy­fe­lől a vág­ta­tó ro­mán inf­lá­ció, más­fe­lől az „ócsított” fo­rint szá­mot­te­vő­en meg­csa­pol­ta a tá­bor­la­kók buk­szá­ját. A csí­ki sör azon­ban tart­ja a for­má­ját, s ha­mar nép­sze­rű­vé vált az „Afinata” ne­vű ro­mán áfo­nya­li­kőr is, amely­nek kü­lön­le­ges­sé­gét az ad­ja, hogy va­ló­di áfo­nya­da­ra­bok úsz­kál­nak ben­ne. A tár­sa­sá­gi élet kö­zép­pont­ja eb­ben az év­ben is a tá­bo­ri ven­dég­lő, a „csűr” volt. A ki­tar­tóbb, de leg­fő­kép­pen a sze­ré­nyebb jö­ve­del­mű tá­bor­la­kók a men­zán él­tek, amely­hez azon­ban tény­leg erős gyo­mor kell. Tusnádfürdőn egyéb­ként a kí­ná­lat még nem tart lé­pést a ke­res­let­tel. Az üdü­lő­vá­ros­ban alig pár ven­dég­lő üze­mel, s azok is igen egy­sí­kú vá­lasz­ték­kal rendelkeznek. A Ba­la­ton ven­dég­lő saj­nos meg­szűnt és az ős­ho­nos la­ko­sok nyel­vét nem be­szé­lő új tu­laj­do­no­sok ke­zé­be ke­rült, a le­gen­dás Ma­lom csár­da pe­dig idén sem bír­ta iga­zán a ter­he­lést. So­vány vi­gasz, hogy min­den bi­zon­­nyal ők sü­tik a Kár­pát-me­den­ce leg­jobb mál­nás pa­la­csin­tá­ját. Mál­na és áfo­nya te­hát bő­ség­gel akadt, ám idén nem lát­tunk med­vét a tá­bor kö­rül, ho­lott a ha­tal­mas tusnádfürdői he­gyek­nek el­en­ged­he­tet­len kel­lé­kei a négy­lá­bú ra­ga­do­zók. Az üdü­lő­tu­laj­do­no­sok sze­rint nem­rég a vo­nat el­ütöt­te az egyik mac­kót, aki­nek bo­csai éj­sza­kán­ként az­óta is ke­re­sik any­ju­kat a vas­úti híd­nál. De éj­sza­ka jobb nem a sí­nek men­tén for­go­lód­ni, ha­nem be­tér­ni a csűr­be, ahol min­den­nap reg­gel ha­tig tar­tott a mu­lat­ság. A han­gu­lat itt szin­te vé­gig emel­ke­dett volt, ki­vé­ve azt a na­pot, ami­kor egy bu­ka­res­ti le­mez­lo­vas száll­ta meg a ke­ve­rő­pul­tot és nem volt haj­lan­dó egész es­te sem­mi­lyen ma­gyar ze­nét ját­sza­ni. Te­kin­tet­tel ar­ra, hogy ez lé­nye­gé­ben egy ma­gyar tá­bor, a ki­re­kesz­tő ma­ga­tar­tást a szó­ra­koz­ni vá­gyó kö­zön­ség nem ér­té­kel­te. A ki­tar­tó rek­la­má­lás ered­mé­nye­kép­pen vé­gül a DJ tá­vo­zott és fel­zen­gett az Ist­ván, a ki­rály. Ap­ró győ­ze­lem, de jó­le­sett.

Te­rí­té­ken az RMDSZ, Constantinescu da­ra­bol
A tá­bor leg­na­gyobb ér­dek­lő­dés­sel várt prog­ram­ja idén is a Szö­vet­ség el­nö­ké­nek elő­adá­sa volt. Or­bán Vik­tor a volt ro­mán ál­lam­el­nök, Constantinescu, az exkülügyér Severin, va­la­mint a Lon­don­ban te­vé­keny­ke­dő Schöpflin pro­fesz­­szor tár­sa­sá­gá­ban adott elő. A balliberális mé­dia egy na­gyon ke­mény Or­bán-be­széd­re ké­szült, s ta­lán már a szo­ká­sos pub­li­cisz­ti­kák is el­ké­szül­tek a szom­szé­dok ér­zé­keny­sé­gé­nek vé­del­mé­ben, ám ez­út­tal csa­lód­ni­uk kel­lett, ugyan­is az el­len­zék ve­zé­re egy na­gyon vis­­sza­fo­gott elő­adást tar­tott, amely­be még a Nép­sza­bad­ság kül­po­li­ti­kai ro­va­ta sem tud be­le­köt­ni, pe­dig ők az­tán er­re tet­ték fel az éle­tü­ket. An­nál ke­mé­nyebb volt vi­szont az Ili­es­cut az ál­lam­fői tiszt­ség­ben 1996-ban vál­tó, majd tő­le 2000-ben ve­re­sé­get szen­ve­dő Emil Constantinescu. Lát­ha­tó­an elő­adó­tár­sai is meg­le­pőd­tek azon a ve­he­men­ci­án, ahogy az ex­el­nök ne­ki­esett az RMDSZ-nek. Per­sze egyes ro­mán po­li­ti­ku­sok­kal el­len­tét­ben ne­ki nem a ma­gyar po­li­ti­ku­sok szár­ma­zá­sá­val, ha­nem azok fö­löt­tébb „ru­gal­mas” po­li­ti­zá­lá­sá­val volt ba­ja. A volt ál­lam­fő a kor­mány­pár­tot egy­sze­rű­en „maf­fi­á­nak”, az RMDSZ-t pe­dig a ma­gyar­ság kép­vi­se­le­té­re al­kal­mat­lan párt­nak ti­tu­lál­ta. Szólt ar­ról, hogy ma Ro­má­ni­á­ban az ál­la­mi mé­dia a kor­mány saj­tó­iro­dá­ja­ként mű­kö­dik. Va­la­mi­ért na­gyon át tud­tuk érez­ni a mél­tat­lan­ko­dá­sát.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Tisza István és az elsõ világháború
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”