A szov­jet po­li­ti­kai és ka­to­nai ve­ze­tés 1940-ben – dön­tő­en az el­ső vi­lág­há­bo­rú ta­pasz­ta­la­tai alap­ján – Né­met­or­szág el­hú­zó­dó le­kö­tött­sé­gé­vel szá­molt a nyu­ga­ti fron­ton. A né­met Véd­erő meg­le­pő si­ke­rei, a Molotov–Ribbetrop-paktumban szov­jet be­fo­lyá­si öve­zet­ként el­is­mert bal­ti ál­la­mok be­ke­be­le­zé­sé­re in­dí­tot­ta Moszk­vát jú­ni­us kö­ze­pén. Egyút­tal Moszk­va el­ér­ke­zett­nek lát­ta az időt, hogy ren­dez­ze te­rü­le­ti vi­tá­it Ro­má­ni­á­val, s vis­­sza­kö­ve­tel­je az 1918 óta Bu­ka­rest fenn­ha­tó­sá­ga alá tar­to­zó Besszarábiát, va­la­mint a 22 esz­ten­dős ro­mán meg­szál­lás „kár­pót­lá­sa­ként” Észak-Bu­ko­vi­nát.