Véget vetünk azoknak az időknek, amikor a mindenkori oktatási miniszter mondja meg az egyetemeknek, hogy milyen legyen a magyar felsőoktatás – mondta tavaly novemberben Magyar Bálint oktatási miniszter az ELTE vezetőinek és oktatóinak, miután másfél órás előadásban vázolta nekik, hogy milyen lesz a magyar felsőoktatás az általa végighajszolt reformok után. Különben is lusták, buták, rugalmatlanok és önzők vagytok, elisszátok a kutatási támogatásaitokat, örüljetek neki, hogy még ebben a hónapban is megkapjátok a fizetéseteket. Ez utóbbit természetesen kissé finomabban fogalmazta meg a magyar liberalizmus egyik fenegyereke, de a lényegen ez nem változtat.

Hogy a magyar felsőoktatást valóban némileg helyre kell pofozni, senki nem vitatja. 1990 és 2002 között ugyanis a felsőoktatásban tanulók száma 101 ezerről 382 ezer főre, vagyis csaknem a négyszeresére emelkedett. Ugyanebben az időszakban a oktatók létszáma csak 40%-kal, 16.319-ről 23.151 főre bővült, tehát az egy oktatóra jutó hallgatók száma 6,2-ről 16,5-re nőtt.