Az emlékezés állítólag kollektív, társadalmi folyamat. Csoporttagság és szocializáció határozza meg, mire és hogyan emlékezünk. Hogy ezt a tételt egy gyors empirikus teszt révén igazoljuk vagy cáfoljuk: ki mire emlékszik a magyar demokrácia első évtizedének divattörténetéből?

Túlságosan könnyű és kézenfekvő téma az amerikai külpolitika protestáns-apokaliptikus mozgatórugóiról írni. Számos újságírónak – itthon és külföldön – mégis tetszenek ezek az ujjgyakorlatok: úgy tűnik, sohasem unják meg, hogy George W. Bush, Dick Cheney alelnök, Donald Rumsfeld védelmi miniszter vagy mások ügyetlen beszédíróinak metaforáin sopánkodjanak. Szerintük az amerikai külpolitika démonizálja potenciális ellenfeleit, sőt, futószalagon ellenségképeket gyárt, majd ezeket letuszkolja alulinformált és egoista közönsége, az amerikai választók torkán.